- Carlos, te csak nézel ki a fejedből! Egy fél óra múlva kezdődik a vb. döntő és meg egy halom fejest be kell engednünk a VIP páholyba!
- Neked nem volt furcsa a gaboni elnök, Mr. Ali Ondimba?
- Amelyik a magyar miniszterelnökkel jött? Miért lett volna furcsa? Hogy ők értek ide először? Jó, az nem mindennapi, hogy egy afrikai országnak egy fiatal, fehér férfi legyen a miniszterelnöke, de ki ismeri ki magát ezeken az afrikaiakon?
- Tudod, a nagyanyám magyar volt, így kicsit beszélem a nyelvet. Megesküdnék rá, hogy a belépés után a magyar miniszterelnök azt mondta a gaboni elnöknek: "Igyekezz, fiam! Nehogy az a német tehén elfoglalja a legjobb helyet!"

- Viktor, te 7:1-nél imádkozol? De miért?
- Még egy német gólért, drágám.
- Az miért lenne jó?
- Mert akkor elmondhatnám, a brazilok is a mi undortodox focinkat másolják...

- Vona úr, igaz, hogy ha ön kerül hatalomra betiltja a Pride-ot?
- Ugyan már, az egyik kedvenc számom!
- Nem egészen erre gondoltam... A Budapest Pride betiltásáról kérdezem, úgy tűnik a Jobbik, a cukiságkampány ellenére, továbbra is csak ostoba emberek primitív indulatait akarja kiszolgálni.
- Ez aljas rágalom!
- Lesz Pride vagy nem?
- Nem lesz! Lesz helyette más, igaz, jó és magyar!
- Mi lesz az?
- Hát, a Meleg Bajtársiasság Napja...

- Orbán úr!
- Igen, Putyin elvtárs.
- Így négyszemközt, mit tenne meg Paks II-ért?
- Mire gondol?
- Megsúgom...
- Hát... de, nem is vagyunk négyszemközt...
- Ő csak a lengyel testőröm. Abszolút megbízható.

- Figyelj, hagyjuk ezt, az X faktor egy tehetségkutató, nem volt hangod, nem jutottál tovább, van ilyen. Viseld méltósággal, ahogy a többiek!
- De én Gulyás Gergelynek vagyok a....
- Ki a faszom az a Gulyás Gergely? Na, lehet tiplizni, kisfiam!

- Tibikém, holnap bekéreted a norvég nagykövetet! Szépen elmagyarázod neki, hogy Magyarországon egyetlen civil szervezet van, a CÖF! A többiek csak buzik vagy zöldek! Vagy zöld buzik.
- És mit tegyek miniszterelnök úr, ha nem hiszi el?
- Akkor megfenyegeted! Mondd meg neki bátran, csak ne legyen olyan nagy arcuk, mert ha felhúznak... Arra ne is számítson, hogy lengyel testvéreink nem engedik át a tankjaimat útban Stockholm felé!

- Imre, most miért ordítasz? Jó lett az első szám, nem?
- Azt mondtam te barom: „kinyílt a pitypang, megírom”, nem azt, hogy „kinyílt a pitypang, lenyúlom”.

- Hát, veled meg mi történt? A múlt héten még azt mondtad, te vagy a legszerencsésebb titkárnő az egész világon!
- János kirúgott!
- A Lázár? Akiről a múlt héten még az mondtad: „okosabb mint Szájer József, férfiasabb mint Kövér László, ravaszabb mint Rogán Tóni és bülbülszavúbb mint Bayer Zsolt”?
- Igen...
- Ne bőgj már, mondd el mi történt? Elcsesztél valamit? Egy fontos előterjesztést?
- Dehogy... Én csak vettem neki egy ajándékot!
- Micsodát az ég szerelmére? Egy anál intrudert?
- Dehogy, csak egy pulóvert, hogy meg ne fázzon a vadászaton...
- Egy pulóver miatt? Mégis milyen volt?
- Norvég mintás...

- Conchita, ne légy már ilyen!
- Jaj, anya, ne faggass már! Úgy izgulok, ezt nem akarom elrontani! Egy herceg, fehér lovon, vagyis fekete Audiban! Elvitt már Olaszországba, Svájcba és Angliába is, de ezekről nem beszélhetek...

- Feri, olyan jó neked, be kell valljam irigyellek! Azt gondoltam, úgy kerülök be a történelemkönyvekbe, mint aki legyőzte Orbán Viktort, erre...
- Ugyan, Attila! Szerintem ez a bekerülés egyáltalán nem kizárt!
- Tényleg így gondolod?
- Hogyne, ki ne tudná például, hogy ki volt...Tomori Pál!

- Miniszterelnök úr, ha 2017-ben te leszel a köztársasági elnök és én a miniszterelnök, miért kell átalakítani azért az egész rendszert, hogy tiéd maradhasson az ország és a hatalom?
- Milyen kérdés, ez János? Hányszor mondtam már, mi sithek mindig ketten vagyunk, a mester, aki birtokolja a hatalmat, és a tanítvány, aki sóvárog utána.

- Gábor, mondanom kell valamit!
- Ki vele!
- Én... szóval én mindvégig Moszkva ügynöke voltam, onnan kaptam a parancsokat és Moszkvától van a pénz is, amit nektek adtam...
- Baszki, teljesen beijesztettél, már attól tartottam, hogy azt mondod: a Rise Like A Phoneix a kedvenc számod...

Régi vicc nyomán

- Képviselő úr, volt ön szkinhed?
- Ugyan kérem! Akik jól ismernek tudják, két dolgot utálok: a rasszizmust és a cigányokat.

- Dobrüj vécser! Mit adhatok?
- Mindegy, de rohadt erős legyen!
- Van vodka, vodka és vodka. Láttam, ma jöttek a vonattal. Magukat honnan telepítették Szibériába? Talán a Krímből?
- Nem, mindenki Magyarország jött. Tudja, van nekem egy másod unokatestvérem, neki van egy nagybátyja, akinek az első házasságából született egy fia. Miatta vagyok itt. A legviccesebb, hogy még a nevét sem tudom. Nazdarovje!
- Mit csinált az az ember? Egy bérgyilkos-klánt működtetett a családdal?
- Ahogy én tudom nem csinált ilyesmit. Csak egy biztonsági őr volt a felcsúti stadion mellett.

- Viktor! Elárulod, miért utazott valójában a magyar küldöttség Észak-Koreába?
- Hát, fejlesztjük az importot, drágám!
- De mégis, mit veszünk pont onnan?
- Példát.

- Miniszterelnök úr, sajnos nincs meg a kétharmad, hányszor számoljuk még át a szavazatokat?
- Amíg meg nem lesz.

- Emlékszel, amikor a négyes metró vezérlőjében dolgoztunk?
- Emlékszem.
- És emlékszel, amikor az átadás napján maga Orbán Viktor szólt bele a rádióba?
- Emlékszem.
- És emlékszel, hogy nem ismerted meg a hangját?
- Emlékszem, de az az őr már nagyon figyel…

- Üdvözlök mindenkit! A miniszterelnök úr hívta össze a párt vezetését és a kampányfelelősöket erre a rendkívüli ülésre. Én át is adnám a szót!
- Köszönöm. Magunk között vagyunk, ezért őszinte leszek! Mi a francot csináltok? Komolyan mondom, az ember kidolgozza a belét, toronymagasan vezetünk, erre ti mintha direkt azt akarnátok, hogy április után újra a kommunisták irányítsák a nemzetet! Nem elég nekem, hogy Putyin a kérésem ellenére egy hónappal korábban rohanta le a Thriller félszigetet...
- Krími...
- Én is azt mondtam. Szóval mégy egy ilyen és a megtanuljátok, milyen az, ha a párt leveszi rólatok a kezét!
- Bocsánat, de nem nagyon értjük...
- Akkor elmondom, mit olvasok ma az Indexen? Azt írják „Találtunk két fideszes ígéretet”!

- Mi ez a zaj?
- Négy oroszlán, két zsiráf, három antilop... Egyszerűen visszaküldtek egy európai szállítmányt, főnök!
- Visszaküldtek? Tíz éve vezetem a Kenyai Vadállat Export Rt-t, de még soha nem küldtek vissza egyetlen szállítmányt sem! Mi a franc történt? Büdösek az oroszlánok vagy mi?
- Az ukrán helyzettel indokolták.
- Ukrán helyzet? Hol vannak a papírok... Igen, itt is van! Miféle ukrán helyzet, ember? Itt az áll, célállomás: Felcsút, Hungary.

- Halló, én vagyok, Tóni!
- Miniszterelnök úr, szervusz kérlek! Minek kö...
- Figyelj! Őszinte választ kérek! De most rögtön! Velünk vagy ellenünk?
- Bocsánat, én nem egészen, hogy miről...
- Velünk vagy, vagy elhagytál minket és átálltál azokhoz?
- Én, dehogy! Viktor, egészen megrémítesz. Miről van szó?
- Csak arról Tonyókám, baszki, hogy megnyitják nekem az Indexet, mi az első hír, ami szembe jön? Rezsicsökkentés? Ugyan! Megkötöttem az évszázad üzletét? Ugyan! Akkor mi? „Rogán kanyarodott ki balra először!"

Régi vicc nyomán

- Obersovszky Péter vagyok, köszöntöm Az Este nézőit! Vendégem Mesterházy Attila. Elnök úr, milyen az ön hallása?
- Római katolikus, de miért kérdezi?

- Halló, Feri, te vagy?
- Attila, kit hívtál?
- Téged...
- Akkor? Mi a helyzet?
- Láttad azt a levelet, amit nekem írtak? Azt akarják, hogy zárjalak ki...
- Nem történt más, csak megkapták az utasítást, kelteni kell a hangulatot. Azt gondolják, hogy te csak egy középszerű nyikhaj vagy, akire a választók még a parlamenti slozi takarítását sem bíznák, nem az ország vezetését, és rettegnek, hogy még mindig én irányítok hátulról.
- De ez nem igaz, én vagyok a miniszterelnök jelölt.
- Persze, hogy te, majd szépen megmagyarázod nekik, figyelj, diktálom!

- András, nagyon büszke vagyok rád! Olyan szépen írtad, azt az amerikását, a „gőgösen magabiztos helytartó, instruktor, komisszár", aki „a birodalom teljes súlyával kényszeríti a primitív népet az előírt életmódra"! Szerintem ez már költői!
- Ja...
- Te nem is figyelsz rám... Mit turkálsz azok között a poros, régi könyvek között?
- Ezt ni!
- Mi ez? Bencsik Andris 5/C. Hát ez?
- Tudod, arra gondoltam mennyire örülne Putyin Elnök Úr, ha a Felvonulási téren újra ezer és ezer torokból szállna a márciusi égre a Союз нерушимый республик свободных!

- Na, milyen voltam a sajt.tájon, Tomikám?
- Sajt tálon? Milyen sajt tálon, Laci?
- Sajtótájékoztató!
- Ja, azon? Remekeltél, megtiszteltetés volt melletted ülni! Mindenki láthatta, hogy a CÖF egy pártoktól független civil szervezet. És ahogy a tényekkel elkápráztattad őket! És az a több ezer e-mail! Amelyben az emberek kifejezik, hogy elfogadhatatlannak tartják azt a hazugságáradatot, amely a földosztásról, a trafikokról és a paksi atomerőműről szól! Nem akarok tamáskodó lenni, de az a több ezer e-mail... Biztos, hogy léteznek azok?
- Igen, bárki megnézheti őket! Pontosan 2002 darab! Az már több ezer!
- Te ezt ilyen pontosan tudod?
- Naná, tudod mennyi időbe telt, amíg elküldtem őket?

- Drágám, mi történt? Csak nem...
- De! Nem én nyertem...
- Akkor ki?
- A Párkányi.
- Mégis mivel nyert?
- Hagyjuk, Gábriel arkangyal, birodalmi sas... Jó, hogy nem mindjárt Tigris tank, vagy a kurszki páncélos csata 1/43-as méretarányban! És ez 211 millió! Plusz áfa!
- Tudom, hogy azt mondtad, addig nem mutatod meg a terveidet, amíg ott nem állnak a szobrok a Szabadság téren, de most már úgyis mindegy. Szóval, mivel pályáztál?
- Minimalista alkotás lett volna, mégis mindenki azonnal értette volna a lényeget. És kihoztam volna rongyos 100 millióból, és ebben benne lett volna a szökőkút vízének odavezetése is.
- És a szoboralakok?
- Mindössze egy afrikai Horthy Miklós és néhány fiatalember.
- Mi lett volna a címe?
- „A szakkollégisták a szerecsent mosdatják".