- Tamás? Szia, Jani vagyok.
- Szia!
- Elmentek?
- El! Láttad, volna, Öregem, ahogy a költő is írja „Fut Bécs felé Jellasics, a gyáva”.
- Már vers is készült róla, ilyen hamar? Biztos Imi rendelte... De melyik volt közülük a Jellasics, az a magas szemüveges?
- Nem egészen...
- Csak azért hívlak, mert valamit majd Viktornak is mondania kell arról, hogy miért pucoltak el.
- Mondja azt, hogy az IMF egy bank. A mi bankunk! És – ugye – a vevőnek, azaz az ügyfélnek, vagyis nekünk, mindig igaza van!
- Egyébként is mindig igazunk van! A médiatörvény miatt húztak el?
- Nem.
- Akkor az új Alkotmány?
- Hideg-hideg.
- Az Alkotmánybíróság móresre tanítása?
- Nem.
- Az zavarja őket, hogy Viktor grillezés közben tudja megbeszélni Szájerékkel...
- Nem. A legújabb ötletünk miatt menekültek el! Gyáván...
- Tudom! Jellosztónék.
- Elmondtuk nekik, hogy a világgazdasági környezet, a hanyatló nyugat, de leginkább az elmúlt nyolc év felelőtlen nemzetellenes politikája miatt további pénzeket csoportosítunk át a költségvetésbe.
- Kimondhatod, hogy államosítunk, én tudom. A maradék magánnyugdíjasok pénzét vesszük kölcsön, csak elfelejtjük visszaadni.
- Nem ezt mondtuk nekik.
- Nem? Akkor most mit államosítunk?
- Hát, az IMF-et.