- Hugh?
- Charlie? Öregem, ezer éve nem hallottam rólad, ami nem túl örömteli dolog, tekintve, hogy te vagy az ügynököm! Bár, ha így folytatod tovább lassan erről csak múlt időben beszélhetünk...
- Tudom, hogy elhanyagoltalak mostanában. De hidd el, nem én tehetek róla, hogy már egyetlen filmbe se keresnek olyan kiöregedő szépfiút, aki 120 percen keresztül csak egyenpofával vigyorog!
- Pont olyan nagy seggfej vagy, mint amilyen voltál, de ezt szeretem benned! Cserében megígérem: kizárt, hogy megemlítselek, amikor átveszem az Oscart.
- Pedig most esélyed lenne rá! Tudod, ki hívott fel?
- Ki?
- Mond neked valamit az a név, hogy Andrew Vajna? Terminátor? Svarci barátja?
- Igen, hallottam már! Mit akart?
- Az új szuperprodukciójához keres főszereplőt! És téged akar, baszki! Azt mondta mindent pénzt megadna, hogy te játszd el a főszerepet az új filmjében! Azért kellesz neki te, mert végre Oscart akar nyerni!
- Ha már magyar, nem lehetne inkább Szabó István?
- Jó, hogy nem mindjárt Fellini!
- Igazad van, mi a címe? Mi a sztori?
- A címe: A tábor! Ütős mi? Áldokumentum film lesz, tudod, az most trendi. Egy Recsk nevű helyen játszódik majd. Egy üresfejű jóképű csávóról szól, aki olyanba üti az orrát, amihez semmi köze, ezért elküldik a táborba, hogy megtanulja hol a helye, ha kritizálja a törpe államát!
- Törpe államát? Annak semmi értelme! Törpe államot, nem? Biztos valami kis diktatúrában játszódik! Mindegy, a történetben aztán biztos beleszeret a tábor vezetőjének a lánya és együtt felszabadítják a tábort, kirobbantják a forradalmat és mindenki boldog, csók a naplementében, vége főcím, Mr. Grant hova utaljunk?! Szuper! Csak azt remélem, hogy végre nem azt a lófogú Juliát kapom. Jó lenne valami fiatal dögös, belevaló csaj!
- Ööööö, a sztori nem egészen ez... Az a vége, hogy a főszereplő belátja, hogy nem pofázik olyanról, amihez nem ért, vagy ott rohad meg a táborban. Még nincs meg a végleges forgatókönyv változat. De drámai lesz, felkavaró és tanulságos, abban biztos lehetsz!
- Hol forog a film?
- Látod, ezt nem tudom, kétszer is rákérdeztem, de mindig annyira belelendült a siker ecsetelésébe, mintha meg sem hallotta volna a kérdésemet!
- Szerinted?
- Figyelj, Hugh, ha ezt nem vállalod... Most ezt nem csak úgy mondom, mint az ügynököd, hanem mint a barátod. Ki tudja jön-e még egyszer ilyen felkérés?
- Igazad van. De mégis... Olyan rossz előérzetem van...
- Hülye vagy? Ez csak egy film!