I.

- Viktor! Kérdezhetek valamit?
- Hogyne, Drágám!
- Mi történt, amikor olyan sokáig kettesben voltatok Putyikával?
- Hát, volt egy furcsa kérése…
- Mondd már el, megöl a kíváncsiság!
- Azt akarta, hogy ereszkedjek négykézlábra és szájjal kapjam el a kis étcsoki-darabkákat, amiket dobál.
- Remélem, nemet mondtál.
- Naná, közöltem, hogy az étcsokitól szorulásom lesz.
- Erre ő?
- Megkérdezte: a tejcsokitól is? Most tagadtam volna le, hogy imádom?

II.

- Mi baj, Zsolti? Évtizedek óta ismerlek, látom, valami nincs rendben!
- Ne is kérdezz...
- Otthon van gáz?
- Öhöm…
- Nekem elmondhatod.
- Rajtakapott az asszony.
- Rajtakapott? De min?
- Hát… Én… Szóval políroztam a bohócot.
- Ez olyan nagy gáz? Hogy benyitott, te meg ott álltál jobb kezedben az egyszemű kígyóval?
- Nem ebből volt a baj, hanem abból, amit a bal kezemben tartottam…
- Mi volt az? Egy D83-as svéd vibrátor-szopó automata?
- Dehogy, csak egy kép Vlagyimirről.

III.

- Cárevics, tényleg megengedted a magyaroknak, hogy stadiont építsenek?
- Da, hadd próbálkozzanak.
- Próbálkozzanak? Miért, hol lesz?
- Debalcevében.