- Jó estét, bocsásson meg, hogy zavarjuk, de a nyilvántartásunk szerint ön rendelt az Alaptörvény díszkiadásából.
- Persze, hogy rendeltem! Miután részt vettem a nemzeti konzultációban! Mindig visszaküldtem minden levelet, bár az az igazság, hogy egyszer sem húztak ki... Az asszony meg kiröhögött, hogy ezek is csak olyanok, mint a ríderszsdájzseszt... Mondtam neki, ne károgj, mert lecseréllek egy fiatalabbra, ahogy a Böszme javasolta! Meg az Alaptörvény asztalánál is ültem is egy félórát, de olyan lassú volt a kiszolgálás, hogy nem volt időm megvárni a pincért, pedig lenyomtam volna egy barackot, az hétszentség! Szóval, még jó, hogy rendeltem, ez a mi Alaptörvényünk, nekünk írta Orbán Viktor Miniszterelnök Úr Minden Magyarok Miniszterelnöke, akiért minden nap imádkozok. Semjén Zsoltért nem kell, mert ő amúgy is szent ember.
- Láthatnánk egy pillanatra az Alaptörvényt?
- Várjanak mindjárt előveszem az üvegvitrinből, amit csináltattam neki. Tudják, még a Békebemenetre is magammal vittem, hátha szükség lesz rá. A wc-n is mindig olvasom, kivéve ha lecsót vacsorázok Erős Pistával, mert akkor nincs idő elővenni... Itt is van, ni. De miért kell maguknak?
- Csak egy pillanatra szeretnénk elkérni, javítanunk kell valamit.
- Valami lényeges?
- Nem, csak le kell húznunk egy helyről, hogy „dr.”.